Tizenhárom éves csúcsra ugrott a termelői árak emelkedésének üteme májusban Németországban, a meredek, a vártnál is jóval erősebb növekedés tovább erősítheti az inflációs aggodalmakat.
Az infláció egyike azoknak a gazdasági kifejezéseknek, amelyekről sokan csak annyit tudnak, hogy félni kell tőle. Kicsit mélyebbre ásva tudhatjuk még, hogy az infláció az idő múlásával a pénzünket "emészti fel", és hogy a mindennapi termékek és szolgáltatások magasabb árainak formájában jelentkezik. Ami szintén kézenfekvő, de nem feltétlenül magától értetődő jelenség az nem más, mint hogy az inflációtól való félelem pánikszerűen negatív reakciókat is kiválthat a részvénypiacokon, elég például a májusban tapasztalt komoly eladási hullámra gondolni. Egyes szakértők szerint azonban elképzelhető, hogy ez pont rossz reakció az inflációs hírekre.
Fordulatos időket élünk. A járvány olyan fokú bizonytalanságot vitt a társadalmi és gazdasági folyamatokba, amelyet békeidőben nem tapasztalni. A politikai döntéshozók - ha nem is szándékosan, de - maguk is hozzájárulnak a bizonytalanság mértékének a növekedéséhez, mert hol túlságosan is kivárnak óvatosságból vagy ismerethiányból, hol pedig aktivista módon, fontosságuk tudatában és erős társadalmi elvárásoknak eleget téve, idő előtt cselekednek.
Kijöttek a friss tájékoztatók a 3 és 5 éves Prémium Euró Magyar Állampapírok kapcsán. Ami már első ránézésre látszik: csökken a 3 éves papír kamatprémiuma.
A német infláció a várakozásoknak megfelelő mértékben gyorsult májusban és az EKB által ideálisnak tartott 2% fölé került, de csak kis mértékben. A német áremelkedést nagy figyelem övezte, mert az fontos komponense az eurózóna átlagos inflációjának.
Az utóbbi hetek legizgalmasabb kérdése, hogy az áprilisban berobbanó magas infláció mindössze átmeneti lesz-e, vagy hosszú évek után ezúttal tartós áremelkedésre kell készülnünk. Elemzők, közgazdászok között nincs egyetértés a kérdésben. Ebbe a vitába szállt bele Erik Nielsen, a milánói UniCredit Bank vezető közgazdásza. Méghozzá elég éles véleményt fogalmazott meg: szerinte nincs itt semmi látnivaló, az infláció áprilisi emelkedése zaj csupán, a fundamentumok egyáltalán nem indokolják, hogy tartós áremelkedéstől féljünk.
Alacsony maradt a kínai fogyasztói árak emelkedése áprilisban, a termelői árak viszont jelentősen megugrottak.
Az elemzők által várt gyorsuláshoz képest is nagyobb volt a fogyasztói árak emelkedése Németországban áprilisban. A növekedés várható volt, és elsősorban technikai okok állnak a háttérben.
Mialatt fejlett országok jegybankjai egyelőre a relatíve stabil árak nyújtotta kényelmet élvezik, addig a termelési láncok legalján, a nyersanyagpiacokon olyan inflációs folyamatok zajlanak, amelyekre a modern gazdaságtörténetben csupán egyszer, a 2008-as világgazdasági válságot megelőzően volt példa.
A január elsejével bevezetett otthonfelújítási támogatás komoly lendületet adhat a következő években a családok lakásfelújítási, korszerűsítési kedvének. Ezért is fontos felhívni a családok figyelmét a felújítások lakásbiztosításokat érintő vonatkozásaira is, nehogy nem várt helyzettel szembesüljenek egy káreseményt követően – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.
Az elemzői várakozásokat meghaladva nőtt a francia inflációs index márciusban. Áprilisban még nagyobb emelkedés lehet az árakban.
A Román Nemzeti Bank 3,4 százalékos inflációra számít 2021 végére a korábban prognosztizált 2,5 százalékkal szemben - közölte kedden a román jegybank, amely közzétette a negyedéves inflációs jelentését.
Nőtt az infláció az Egyesült Államokban februárban, az árak épp az elemzői várakozásoknak megfelelő mértékben nőttek. A jegybankon egyelőre nem nőtt a nyomás, de a Fed nem is a fogyasztói árindexet figyeli leginkább.
Nem gyorsult az áremelkedés az eurózónában, de ez nem jelenti azt, hogy az inflációs félelmek egy csapásra elmúlnak.
Az év első hónapjában 2,7%-os volt az éves drágulás üteme Magyarországon. A januári inflációs adat megegyezik a decemberivel és az előzetes várakozásokkal is, vagyis - bár január az árazási döntések intenzív időszaka - végül nem hozott változást és meglepetést sem a KSH friss jelentése. Európa néhány országában már láthattunk a várakozásokhoz képest magasabb fogyasztói árindexet, ami miatt erősödnek az inflációs félelmek. Egyelőre tehát Magyarországon ennek nincsen nyoma, de rövid távon idehaza is az inflációs mutató emelkedésére kell számítanunk.
A járvány előtti „békeévek” abban is elkényeztettek minket a világnak ebben a felében, hogy kielégítő ütemű gazdasági növekedéshez mérsékelt infláció járult, sok ország kiegyensúlyozta a költségvetését, mások pedig az engedélyezett keretek között tartották azt. Most viszont a nagy 2020-as visszaesést mindenhol komoly állami eladósodás kíséri, a jegybankok is minden lehetséges módon zúdítják a pénzt a gazdaságra. Érthető ezért, hogy a közbeszédbe ismét bekerült az infláció újraéledésének kérdése. Szakmai körökben is nagy viták folynak a járvány inflációs következményeiről, de más hangsúlyokkal, és még abban sincs egyetértés, hogy a felfele vagy a lefele ható tényezők lesznek erősebbek.
A héten érkezik a januári magyar inflációs adat, amely kapcsán egyelőre nem várunk nagy emelkedést. Ezen kívül az MNB is közöl fontos statisztikákat, valamint a januári államháztartás alakulásáról is kapunk egy gyors ízelítőt. Külföldről elkezdenek szivárogni az újabb GDP-adatok, az igazi dömping viszont a jövő héten várható.
Jelentősen gyorsult a francia áremelkedés üteme januárban, az eurózóna második legnagyobb gazdaságában még decemberhez képest is nőttek az árak januárban. Németországban szintén meglepő áremelkedésről számolt be a statisztikai hivatal még korábban.
A vártnál jóval erősebb ütemben emelkedtek a fogyasztói árak januárban Németországban, aminek egyik magyarázata a minimálbér emelése lehet.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Ez a kitétel teljesen elfogadhatatlan.
A motorkerékpáros komoly szigorításra számíthatnak.
A KPMG szakértője elemzi a lehetséges megoldásokat.
A mai árak mellett már itt is óvatosabbak a vevők.
Mínuszban az irányadó indexek.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
